2019. február 17., vasárnap
A víz színén
Nekem elég volt a legutolsó nap,
persze volt számtalan legutolsó nap.
A szempontok, a rálátások
eszméletlen zűrzavarában
a félelem lehúzott, s hajam zárt bőröndöm
fénycsíkjából kibomlott
egyre nagyobb teret hódítva magának az óceánból.
Belé kapaszkodtam, s felhúzott.
A parton a szörny várt, hogy újra magáévá tegyen,
de magam rávetettem, nyakát szorítva a szemébe
néztem, s üvöltöttem: hát nem látod, hogy félek tőled!
Éreztem ereje lassan szűnőben van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)