Rousseau festményei

                                             Katakombák alján a salak
                                             vicsorog, ahogy halad, falakat
                                             keres, néha feléjük mutat.
                                             Félig zárt tenyerén a huzat
                                             átfűzi a penészszagot.

                                             Kiázottszemű odatámasztja
                                             egy falnak. Vastag, nagy kardja
                                             hozzányomja a boltíves kanyar
                                             gyöngyeihez: a mész fanyar
                                             szaga bugyborékol illúziót.

                                             Aránytalan, fekete alakok,
                                             dzsungelben fekvő állatok
                                             keretekben szögekre kerülnek.
                                             Naivák falakra feszülnek,
                                             és kezdődhet a kiállítás.