Szüret

                               Testem lelkembe zártam,
                               így érzéketlenebb.
                               Visszacsúsztam,
                               a lábakkal együtt.
                               Védett a kékfotel.

                               Virtualitás,
                               vágyfilm. Férjek, más
                               asszonyoké. Kopogás,
                               kalapok a fogason.
                               A férfit darabokban fogom!
                               Gyűrött egyszemélyes lepedő.
                               Már harmincnál is ez!
                               Akkor épp özvegy!

                               Az üvöltés önkénytelen,
                               számba tömöm a kezem.
                               A szomszédban épp szüret
                               van, és nem kell, hogy ezek
                               hallják értelmetlen érzelmemet.