2014. március 27., csütörtök
Hideg nyár
Kettétört a villamos.
Vonszolná magát feljebb,
de megáll, mert te felugrasz.
Lábad kilóg, felemelkedik,
ahogy elbizonytalanodsz,
mert a kanyarban rekedt test
szemközti ablakából
a kedves néz feléd.
Tenyerei eső-erek,
az üveghez tapadnak.
Fekete szvettere rálóg jégruhájára.
Kék az egész anyag.
Csak a szája mosolyog pirosan.
A sárga járműt meglöki a szél.
Beindul,
és eltűnik a kép.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése