Kecskék és a toboz


                                 Az ölemben legyen a fejed,
                                 kezemben a kezed.

                                 Hangod simogasson, levegő
                                 rezegtesse ölem fűszálait.
                                 Kecskéim ziháljanak a dombokon,
                                 hol a tobozok még zárva várnak.
                                 Kezed kezemben, mely vezet,
                                 és kezed legyen, mely nyitogat.
                                 Az én pajkos kecskéim a blúzom alatt.
                                 Az én zárt tobozom a szoknyám alatt.

                                 Hol hozzábújik a fű a dombhoz,
                                 és hangák hallgatják lélegzetét,
                                 oda jöjjön tavasz, de lehet nyár lesz,
                                 mikor kis nyájam kiengedem.

                                 De akkor tested testembe temesd.