Seregélyek

                                              Ablaküvegen keresztül
                                              jönnek a jelek.
                                              Nézem a seregélyeket.

                                              Egy közülük a jelt adó,
                                              hirtelen felrepülnek,
                                              az égre kört szegeznek.

                                              A halál jut eszembe
                                              az ívben forduló seregről.
                                              Hallom a suhogásuk.

                                              Leszállnak az Ibolyaszigetre,
                                              a mandulás pázsitra,
                                              mögöttük halott erdő.

                                              Hányan haltak meg,
                                              és hányan ébrednek fel
                                              a fák közül?

                                              Néha közel engedem a halált,
                                              mint most a seregélyeket,
                                              az üveg túlsó oldalára.

                                              Aztán eszembe jutnak
                                              az értelmetlen üvöltések,
                                              s a madarak elrepültek.